VII.Fejezet.: Teltek a napok

Teltek a napok.

Pár napja ismét munkába álltam, élveztem a szabad napjaimat, de pénzt is kell keresni. Boldog voltam mert találkozhattam életem szerelmével, és ezt a boldogságot nem ronthatta el semmi és senki, vagyis ezt gondoltam. A boldogságom kezdett elmúlni, Harry nem válaszolt az üzeneteimre, ha skype-on hívtam nem vette fel. Két napig próbálkoztam, de feladtam, nem akartam zaklatni. Sőt tudtam, hogy én nem jelentettem neki semmit. A lányok sok mindennel fel akartak vidítani, de én csak a sötét szobámban ültem és 1D-t hallgattam, ha éppen nem sírtam. Reggel a tükörbe néztem és egy kicsit megijedtem a látványtól. Erőt vettem magamon, és kimentem a fényre. A nap átmelegítette a testem, szememet bántották a napsugarak. A hajamra ráfért már egy kis ápolás így felhívtam Lou-t, aki szerencsére ma tudott is fogadni. Felöltöztem, majd elindultam, persze a hajamon kívül más szándékom is volt oda menni. Hátha Harry-t is ott találom. Amikor beléptem az ajtón Lou-n és a segítőin nem volt más a szalonban, kicsit csalódott lettem, de Lou jelenléte mosolyt csalt az arcomra. A hajam fél óra alatt elkészült, hálás voltam Lou-nak mert a hajam szép ápolt lett. Fizettem, és még egyszer megköszöntem, majd távoztam. Épp befordultam a sarkon, amikor Harry-be és két testőrébe futottam. Amikor megláttam nem gondolkoztam csak megszólaltam.

• Harry! Miért nem válaszolsz az üzeneteimre?- kezdtem könnyezni.
• De jó hogy itt vagy!- nyújtotta a kezét. 

Nem értettem Harry-t, de megfogtam a kezét és egy kávéházhoz sétáltunk. Az úton nem beszéltünk, én azért mert a két nagy emberke mellett nem mertem megszólalni. Bementünk, és egy kis asztalkához ültünk. 

• Nem értem miért hoztál ide! És válaszolnál a kérdésemre?!
• Figyelj!Azért nem válaszoltam, mert tisztáznom kellett magamban pár dolgot.- mondta rezzenéstelen arcal.
•  Értem, de akkor most megyek.- álltam fel.
• Várj.-ültetett vissza.
• Nem akarom hogy elmenj mert akkor ismét nem tudnám megkérdezni. Szóval azt szerettem volna megkérdezni már rég óta, hogy eljönnél velem egy randira?
• Tessék.- azt hittem álmodom, vagy csak a képzelő erőm játszik velem.
• Eljönnél velem?- mosolygott azzal az édes mosolyával.
• Persze.
• Remek, ma este érted megyek!
• Este?- mondtam kicsit bizonytalanul.
• Nyugi!- nyugtatott a mosolyával. 
• Hát rendben.:)
• Hat óra jó lesz?
• Igen.:)

Harry és a két testőr elment, én pedig szó szerint rohantam haza és elmeséltem a lányoknak.